Mikor az ember először lát meg valamit, mindig igyekszik valamihez hasonlítani.
Talán a császárfa névadásával kapcsolatosan is így történt, hiszen egy királynéról, Anna Pavlovna Romanováról kapta a nevét, aki II. Vilmos holland király felesége volt. Valószínű, azért történt így, mert a virágzás idején káprázatos élményt nyújt mind látvány, mind pedig illat szempontjából. Az eredetileg Kínából származó növény Franciaországon keresztül vált ismertté és elterjedtté Európában. Magyarországon 2011-től kezdtek el nagyobb hangsúlyt fektetni a telepítésére. Addig csupán a nagyobb parkokban, botanikus kertekben lehetett megcsodálni. Hogy miért kapott annyira nagy hangsúlyt az utóbbi időben a császárfa? Több okból is. Mindenekelőtt a kutatók rájöttek, hogy számos olyan tényező van, ami károsítja a természetet, és nagyon kevés, ami valamilyen formában annak jobbulását szolgálná. A szén-dioxid-kibocsátás és az ipari szennyezés növekedése egyre jobban tönkreteszi az élővilágot, ezért keresni kellett valamit, amivel valamiképpen ellensúlyozni lehet ezt a folyamatot.
A császárfa egyes alfajai olyan tulajdonságokkal rendelkeznek, amik lehetővé teszik, hogy klímaszabályozó szerepet töltsön be. A leglényegesebb jellemzők között szerepel a gyors növekedés, aminek eredményeképpen nagy a szén-dioxid-elnyelő képessége. Ugyanakkor telepítése azért is célszerű, mert nagyon jó bútor-, illetve tűzifa nyerhető ki belőle, méghozzá rendkívül rövid időn belül. Míg egy Magyarországon őshonos fafajtának több évtized kell, amíg bútorgyártáshoz fel lehet használni, addig a császárfa 8 év alatt olyan méretet ölt, hogy erre a célra tökéletesen megfelel. Ugyancsak előnyére szolgál, hogy szinte bármilyen talajban jól érzi magát.