A hulladéknak a csökkentése csak akkor lehetséges, ha mindenki tesz érte. Manapság egyre gyakoribb a szelektív szemetes elhelyezése a lakásokban, ami nemcsak nekünk, hanem a gyermekeinknek is a hasznát fogja szolgálni. Elmondhatjuk, hogy már az őseink is figyeltek a pazarlás csökkentésére, gondoljunk csak a vízgyűjtők kiépítésére vagy a rongygyűjtésre. Azonban nem is kell olyan messzire visszanéznünk.
Nagyszüleinknek nem volt szelektív szemetes a konyhájukban, mégis üvegben vették a tejet és napról-napra visszavitték azokat. De beszélhetünk az évekig használt zsákból készült szatyrokról, amiket mindig magukkal vittek vásárolni. Nem volt szelektív szemetes, de nem is volt rá szükség. Egy lassúbb, nyugodtabb világban még nem volt szégyen saját gyümölcsöskertet és veteményest gondozni, ráadásul nem kellett autóval menni a gyermekekért.
Persze, ez a múlt. Ahogy a gyermekek megtanulják a felnőtté válás csínját-bínját, úgy mi is alkalmazkodunk a megváltozó körülményekhez. Ezért sokan, akár az előrehaladott koruk ellenére is megtanulják használni a szelektív szemeteseket, aminek a szabályait mindenkinek meg kell ismernie. A boltokban megvásárolt cikkeket először ki kell mosni, majd az alapanyagát tekintve szét kell választani egymástól.
Ilyen alapanyag a műanyag, a papír, az üveg és a fém konzervdobozok. Miután összegyűlt egy adagnyi, a házunk közelében elhelyezett szelektív szemetesbe tudjuk kidobni. Színek alapján különítjük, a kékbe a papír, a citromsárgába a műanyag, zöldbe pedig az üvegnek kell mennie. Fontos azonban végigolvasni a listát azokról a dolgokról is, amelyek nem gyűjthetőek szelektíven.