 Az ezredfordulót közvetlenül követő időszakban a budapestiek körében a Ráday utca, és a Liszt Ferenc tér vált a két legnépszerűbb találkozóhellyé. A sokféle ízlésnek megfelelő vendéglátóhelyeknek köszönhetően komoly vonzerővel rendelkeznek mindkét helyszín éttermei, karakteres, különleges és igényes belső tereikkel, az általuk nyújtott színvonalas szolgáltatással.
A Ráday utca mára azonban túllépett a találkozóhely funkción, nem kizárólag gasztronómiai élvezetekért látogatják. Ferencváros egykor elhanyagolt, lepusztult negyede immár Budapest egyik kulturális központjának számít.
A Ráday utca, valamint a Bakáts tér közvetlen közelsége a belvároshoz kedvező adottság. Ennek ismeretében az önkormányzat számára érdemesnek tűnt a 90-es évek végén a belső-ferencvárosi városfejlesztési elképzeléseket kiegészíteni olyan elemekkel, amelyek alapul szolgálhattak egy fejlődési folyamat megindulásához, érdekes, színvonalas vendéglátóhelyek, és művészeti vállalkozások megtelepedéséhez, "a Ráday" benépesedéséhez, később pedig különböző fesztiválok befogadásához.
Jelentős anyagi ráfordítással, három ütemben burkolta le díszkövekkel az utcát az önkormányzat, kandelábereket helyezett el, csillapította a forgalmat, márciustól októberig lehetővé tette több tucat vendéglátóhely kitelepülését az utcára, megteremtve ezzel a színes, nyüzsgő utcai élet feltételeit.
A kerület vezetőinek elképzelése, mely szerint tartalmas kulturális fesztiválok elindításával, Belső-Ferencváros még inkább kedveltté tehető, egyben Budapest kiemelt kulturális helyszínévé válhat, kedvező fogadtatásra talált a Ráday utca meghatározó vállalkozói - a "galériások" és "vendéglősök" - körében.
A kulturális rendezvények története azonban ennél régebbre nyúlik vissza. Már a 90-es évek elején megjelentek a Bakáts téren a Ferencvárosi Önkormányzat kezdeményezésére és támogatásával a Ferencvárosi Ünnepi Játékok, valamint a Ferencvárosi Búcsú eseményei.
A fesztiválok száma fokozatosan bővült az azóta eltelt évek során. 2000-ben a Plein Art- Kortárs Művészetek Fesztiválja volt az első a sorban, mely a régebbi hagyományokra visszatekintő Ferencvárosi Nyári Játékok, és a Ferenc napi búcsú mellett új színfoltként megjelent. A tavasztól őszig terjedő időszakban megvalósuló fesztiválsorozat keretén belül élvezheti a közönség a fent említetteken kívül a Költészet Napja, a Papírvarázs Fesztivál, az Ünnepi Könyvhét, a Bárka Kikötő, a Református Zenei Fesztivál, a MOL Budapest Jazz Fesztivál műsorait. Az ingyenes rendezvények egyre több látogatót vonzanak, az évről évre több tízezren kíváncsiak a Ráday Kultucca fesztiválsorozatára.
Az Önkormányzat tudatosan törekszik Belső-Ferencvárost Budapest kulturális központjává emelni. E törekvés, az utca és a kultúra egybeforrasztásának egyik állomása volt, hogy a Ráday utcát és Bakáts teret érintő kulturális rendezvényeket 2004 óta Ráday Kultucca néven fogta össze, és azóta közös vizuális elemekkel, összehangolt kommunikációval hívja fel az érdeklődők figyelmét a fesztiválfolyam eseményeire.
A városrész egyre kedvezőbb adottságainak, az itt zajló kulturális életnek köszönhetően költözött 2005-ben a Ráday utcába a Budapesti Goethe Intézet. Az önkormányzat kultúrapártoló helyiséggazdálkodásának köszönhetően épül az európai mércével mérve is egyedülálló kortárs zenei centrum a Mátyás utcában, e folyamat révén került többek közt a Bárka színház jegyirodája, babamúzeum, vagy éppen a 2B Galéria a Ráday utcába a közelmúltban, és itt kezdi meg működését hamarosan egy filmművészeti központ is.
Jelentős előrelépés az is, hogy olyan kiemelkedő állami beruházások, mint a Milleniumi Városközpontban felépített Nemzeti Színház és a Művészetek Palotája szintén Ferencvárosban kaptak helyet.
Mindezek együttesen - az önkormányzati támogatással évente megrendezett Ráday Kultucca Fesztiválsorozat, az itt található új és régebbi (Trafó, Kultiplex, Pinceszínház, Stúdió K Színház, a Ruttkai Éva Színpad)kulturális intézmények sokasága - eredményezik, hogy Ferencvárost a közbeszédben ma már mint Budapest jelentős kulturális negyedét emlegetik. |
Az ezredfordulót közvetlenül követő időszakban a budapestiek körében a Ráday utca, és a Liszt Ferenc tér vált a két legnépszerűbb találkozóhellyé. A sokféle ízlésnek megfelelő vendéglátóhelyeknek köszönhetően komoly vonzerővel rendelkeznek mindkét helyszín éttermei, karakteres, különleges és igényes belső tereikkel, az általuk nyújtott színvonalas szolgáltatással.