Figyelem!A pénteki koncertek a Bakáts téri Assisi Szent Ferenc plébániatemplomban lesznek! A szombati koncertek a Lónyay utcai Református Gimnázium Dísztermében  lesznek (IX. kerület, Kinizsi utca 1-7.) 250 méterre a Bakáts tértől.

 

Ref. intézmények gyülekezője – Lónyay Ref. Gimn.
Ének, hangszeres zene, néptánc, vers, kézművesek.
Ref. iskolák és intézmények találkozója a Lónyay-ban, programok, kórusok, kézművesek, néptánc, hangszeres zene, Kálvin-vetélkedő, sport-vetélkedő


A gimnázium Török Pálnak, a pesti református egyház akkori főesperesének közreműködésével és Gönczy Pál segítségével jött létre 1859. november 3-án. Kiváló tanárok, mint Áprily Lajos, Sain Márton, Benda Kálmán, Gombos Imre, Draskóczy István és további híres növendékek, mint Devecseri Gábor, Farkas Ferenc (zeneszerző), Finta József, Jékely Zoltán, Borzsák István, Ritoók Zsigmond öregbítették hírnevét. A Lónyay a Magyarországi Református Egyház iskolájaként a legjobb református hagyományoknak megfelelően keresztyén nemzeti szellemben neveli diákjait. Tanáraik arra törekszenek, hogy az iskolapadból kikerülve a diákok művelt, széles látókörű, keresztyén világnézetű, nemzetünkhöz és egyházunkhoz hű emberekként éljenek és tevékenykedjenek.
A fesztivál alkalmából a Lónyay két napra vállalta a vendéglátó házigazda szerepét, és otthont ad a református iskolák, intézmények és kórusok országos találkozójának, mert közös meggyőződésünk, hogy szükség van évente olyan együttlétre, ahol erősödhetünk hitünkben, összetartozásunkban, ugyanakkor megmutathatjuk egymásnak és a világnak a református egyház társadalomban betöltött nélkülözhetetlen szerepét.

Teológia – Ráday 28. - Biblia Múzeumban, a földszinti előtérben, a Díszterem előtti térben kiállítás, a református kultúra néprajza, Égerházi Imre festőművész kiállítása

15:30 Ünnepélyes megnyitó (Bakáts tér)
16:00 Lovász Irén és barátai (Bakáts tér)
A Fellegajtó című koncerten Lovász Irén zenésztársai: Mizsei Zoltán (billentyűs hangszerek ének), Ágoston Béla (duda, szaxofon, furulya), Balázs Gergely (hegedű), Czibere Sándor (ütőhangszerek). „Népzene, világzene, etno-jazz, crossover. Lovász Irén zenéje jellegzetes, egyéni hangvételű muzsika… Áthatja valami mély és megfoghatatlan tudás, amely csak a hosszú évek, évszázadok során sallangjaikat vesztett tiszta formák sajátja, és amelyet szavakkal nem lehet kifejezni. Zenével is csak kivételes esetben. A Fellegajtón vannak ilyen kivételes, tünde helyek. Például a transzcendentális kilincs, az album mottója: „Én vagyok az, aki nem jó,// Fellegajtó nyitogató,// Nyitogatom a felleget, a felleget,// Sírok alatta eleget.” A műsorban szakrális régi magyar népdalok szerepelnek, valamint két gregorián dallam. A Polorum Regina katalán zarándokének dallama bájosan csillámló, mediterrán hangulatú zizegés fölött bontakozik ki. Szaxofon, furulya, duda, szintetizátor, zongora, hegedű, ütőhangszerek. Ének, emberi hang. Nem mindennapi hangszín-összeállítás. Mégis, mintha már számtalanszor hallottuk volna, olyan természetes az együtthangzásuk, összjátékuk és a zenei anyag, amelyet formálnak. Szilárd alapokra épül, magától értetődően folyékony, és az Ég felé száll, akár a nemesgázok…„
17:30 Kerek-asztal beszélgetés (Dr. Kopp Mária) (Teológia - Ráday u. 28.)
19:00 Vujicsics együttes (Bakáts tér)
A Vujicsics együttes a Magyarországon kibontakozó táncház-népzenei mozgalom kezdetén, 1974-ben alakult a Budapest-környéki települések (Szentendre, Pomáz, Csobánka, Budakalász) szerb közösségeiben megőrzött népzenei hagyomány ápolására. Később a Duna-menti és dél-magyarországi horvát népzene gyűjtése, feldolgozása, megszólaltatása és e sokszínű népzenei kultúra gyökereinek bemutatása is tudatosan vállalt programjukká vált. Sikereik titka lehet az is, hogy az együttes közel három évtizede változatlan összetételben működik. A 80-as évek elejétől a nemzetközi összetételű Vents d’Est – Keleti szél – együttes tagjaként is készítettek hangfelvételeket és vendégszerepeltek Európa szerte. A Vujicsics együttes feldolgozásait a folklór iránti tisztelet és fejlett művészi ízlés jellemzi. Így az archaikus hagyományokból kialakított repertoárjuk az ország, Európa és távolabbi földrészek pódiumain egyaránt megbecsült koncertzenévé vált.
21:00 Mécses menet - zsoltárénekléssel (Ráday utca) (gyülekezés a Bakáts téren)
21:30 Késő esti zenés áhítat (Kálvin téri református templom)
Igét hirdet Csoma Áron református lelkész, km. 150 fős kórus és az Invocatio Musicalis Együttes
Invokáció ~ latin - segítségül hívás, költői művekben rendesen a mű elején Isten és / vagy a múzsák segítségül hívása.
A zenekar egyik fő célkitűzése az előadásmód tekintetében mára kissé "porossá" váló, de amúgy gyönyörű dallamú református egyházi népénekek és zsoltárok zenei modernizálása, ennek a tradicionális egyházzenének a hívő ifjúsággal való megkedveltetése. Sokszínű a repertoár annyiban, hogy többféle zenei stílusból (egyházzene, reneszánsz, magyar népzene, jazz, rock, stb.) táplálkozik. Zenénk kettős volta abból adódik, hogy van vallásos, ill. "profán" repertoárunk is. A református énekeket korszerű és modális harmóniák hozzáillesztésével adjuk elő, klasszikus és modern hangszereken. A fekete énekeskönyv a magyar kultúra része, ámbár a zsoltárok zöme francia reneszánsz vadászének volt. Ezek a dallamok a több száz év alatt annyira beleívódtak a magyar református énekkultúrába, hogy lehet rájuk építeni, és mindenkinek megdobban a szíve, aki ezeket hallja. Kihívás volt, hogy lehetne-e rájuk olyan harmóniákat illeszteni, hogy a fiatalok ne szaladjanak ki a templomból, és az idősebbek számára se legyen megbotránkoztató.


2010. június 5., szombat

10:00-18:00 Református intézmények találkozója (Lónyay utcai Református Gimnázium)
(énektanulás, művészeti csoportok bemutatkozása)
10:00-16:00 Óvodások programja a Ráday 46. Bölcsődével közösen
14:00 Keep Floyding koncert (Bakáts tér)
A Keep Floyding 1999-ben alakult Echoes of Pink Floyd néven, mint Magyarország egyetlen, kizárólag Pink Floydot játszó zenekara. Zenei célként a brit zenekar életművének hiteles megszólaltatását tűzték ki maguk elé, így koncertjeiken a kezdetektől fogva eredeti hangszerelésben szólalnak meg a közismert dalok és a ritkán hallott különlegességek is, a Barrett-érától a The Division Bell-ig, a szólómunkásságokat is érintve. Különleges esemény volt a zenekar életében, hogy 2006-ban a Művészetek Palotájában önálló estet adhatott, rangos honi vendégzenészek társaságában.  A megújult zenekar egyik legextravagánsabb koncertjét az épülő metró Rákóczi téri alagútjában, csarnokában tartotta, sok-sok méterrel a felszín alatt. Az évek során előadtak 75 szerzeményt és 4 és fél albumot teljes egészében (Pompeii koncert, Dark Side of the Moon, Wish You Were Here, Animals és majdnem a teljes The Wall). A jelenleg nyolc tagot számláló zenekar szemtelenül tökéletesen játssza a Pink Floyd kompozíciókat.
16:00 Transylmania koncert (Bakáts tér)
„A TransylMania zenekar 2002 júniusában alakult a székelyföldi Baróton, hihetetlenül karakteresen megfogalmazott céllal. Az együttes nem kevesebbre törekszik, mint hogy dalaival hozzájáruljon a magyar kultúra írott és énekelt hagyatékának ápolásához, megőrzéséhez, erősítvén az erdélyi magyar fiatalok nemzettudatát. A héttagú formáció saját szerzeményeivel és mesterien átformált népdalokkal az otthonmaradásra, a szülőföld megbecsülésére és a helyi közösségek megerősítésére buzdít. A többszólamú ének, a népi fúvós instrumentumok, a három gitár, a hegedű, az ütős és billentyűs hangszerek varázslatos zenei világot tárnak a hallgató elé. Fájdalmasan szép székely, csángó és erdélyi magyar gyökerű dallamok csendülnek fel a nemzetközi zenei nyelv, a rock nyújtotta pompás keretek közt.”
16:00 Kerek-asztal beszélgetés (Dr. Bogár László) (Teológia - Ráday u. 28.)
17:00 Gárdonyi Zoltán Református Együttes (Teológia - Ráday u. 28.)
„Énekeljetek az úrnak!" (Zsolt. 149.1.), "Légy örömmondó békekövet." (Ref. énekeskönyv 397. dicséret). Ezek a gondolatok indították 1994-ben a Szekszárdon élő Lemle Zoltán református lelkipásztort, hogy létrehozza az énekkart. A névadó Gárdonyi Zoltán orgonista, zeneszerző, zeneakadémiai tanár, a protestáns egyházzene kimagasló egyénisége, akinek példája, műveinek bemutatása is célt jelent az együttes szolgálatában. A kórus repertoárján a zsoltárfeldolgozások, halleluja énekek mellett a kórusirodalom klasszikusainak, kortárs zeneszerzőinek a művei szerepelnek. Az együttes felkérésre egyházi és világi szolgálatokat vállal. Az önálló hangverseny keretében minősült énekkar (fesztiválkórus) a csehországi Olmützben megrendezett kórusversenyen is képviselte hazánkat, ahol egyházzenei kategóriában ezüst-, vegyes kari kategóriában bronzdiplomát kapott. A "Magyar Kórusok Napja" ünnepi hangverseny a Gárdonyi kórus önálló szervezésű rendezvénye Kodály Zoltán születésnapján. A Szekszárd: Gárdonyi Zoltán Református Együttes 2001-től Szekszárd Megyei Jogú Város kiemelt művészeti együttese. A kórus alapító karnagya, az eddigi - és a jövőbeli - sikerek kovácsa Naszladi Judit tanárnő, ének-zene szaktanácsadó.
18:00 Egyesített Református Kórus hangversenye (300 fő) (Kálvin téri református templom)
19:00 Misztrál koncert (Bakáts tér)
Az 1997-ben alakult Misztrál zenei együttes ismert és kevésbé ismert hazai és nemzetközi költők verseit zenésíti meg sajátos és egyéni hangon. Dalaikban a történelem, a hagyomány valami különleges, gyökereiben magyar, mégis modern dallamvilággal ötvöződik. Rendhagyó irodalmi óráikon és az általuk rendezett fesztiválokon (Regejáró Misztrál Fesztivál) – amellett, hogy igyekeznek segíteni az iskolai klubéletet is (Misztrál Művészeti Klub) – az értékes irodalmi-zenei kultúrát kívánják bemutatni és megszerettetni a remélhetően egyre nagyobb számú, igényes zenét kedvelő közönséggel. Klubéletük mellett – melyet immár az ország több városában tartanak havi rendszerességgel – több meghívást kaptak már a Felvidékre, Erdélybe, Kárpátaljára, Lengyelországba, Finnországba, Észtországba, Olaszországba és az Egyesült Államokba. 1998 júliusában a XIX. Kaláka Folkfesztiválon a Kaláka Alapítvány fődíját nyerték meg. 2006-ban Bartók Béla díjat, 2008-ban pedig Balassi Bálint emlékérmet kaptak.
20:30 After Crying koncert (Bakáts tér)
Az idén 24. évében lévő After Crying zenekar és alkotóműhely munkássága egyedülálló a hazai palettán, s a nemzetközi mezőnyben is ritkaságszámba megy. Klasszikusan képzett alkotóinak művészi célkitűzése, hogy olyan alkotásokat hozzanak létre, amelyek a mai zenei köznyelv elemeit használják, tehát sokak számára érthetőek, és képesek komoly témákról mély tartalmat magas művészi igénnyel megfogalmazni. Egyfajta „korszerű komolyzene” ez, amely egyszerre kíván saját kora közönségének és az örökkévalóságnak szólni. A hangszerpark koncertváltozatban a klasszikus hangszerektől (cselló, trombita, zongora) a rockzene standard hangszerein keresztül a modern elektronikai eszközök használatáig terjed. Stúdiólemezeiken az akusztikus kamarafelállástól, szólódaraboktól a 21. századi szimfonikus hangszerelésen keresztül az elektronikus megszólalásokig a klasszikus és modern kompozíciós és hangszerelési eljárások rengeteg fajtáját tartalmazza a paletta. Mindezeket szerves dramaturgiai egységbe foglalja a zenekar, amelyben a dalformától a hosszú instrumentális kompozíciókig minden forma a neki legmegfelelőbb tartalommal párosul. Az együttes munkássága elismeréséül 2004-ben eMeRTon-díjat kapott.


2010. június 6., vasárnap

10:00 Ünnepi zenés istentisztelet (Szilágyi Dezső téri református templom)
Megemlékezés Trianonról – km. Sola Musica régizene együttes (Erdély)
Marosvásárhelytől tizenkét kilométerre fekszik egy kétszáz lelkes település, melynek neve Csejd. A Csejdi Református Egyházközség az Erdélyi Református Egyházkerület Marosi Egyházmegyéjéhez tartozó közösség, melynek megalakulása az 1680-as évekre tehető. Hosszú évtizedeken át a gyülekezetben a világi vezetőségnek és a lelkipásztorok hiányának köszönhetően nem volt lelki, szellemi, kulturális élet. 2001-ben püspöki kinevezéssel került a gyülekezetbe Bíró Jenő lelkipásztor, aki 2003-ban megalapította a gyermekkórust 12 fővel. Később bővült a kórus, és elérte a 25 fős létszámot. Felléptek hazai (Erdély) gyülekezetekben, valamint Magyarországon és Szlovákiában több helyen is. Időközben különböző okok miatt a gyermekkórus ellehetetlenült és 2007-ben feloszlott. Ugyanebben az esztendőben az önkéntesekből megalakult az ifjúsági kórus hét taggal és Bíró Jenő lelkipásztor vezetésével. Ekkor vette fel a Sola Musica nevet. A kórus repertoárjában a magyar reneszánsz dalkincs és a népdalzsoltárok kapnak központi szerepet. Az éneket kiegészíti a hangszeres játék: hegedű, furulya, lant, zörgő és orgona. Jelenleg a kórusnak 13 tagja van.
10:00 Ünnepi zenés istentisztelet (Kálvin téri református templom)
km. Szatmári református egyházmegye lelkészkórusa és a Szatmári Református Gimnázium Gyermekkórusa
Szatmári Református Egyházmegye Lelkipásztor Kórusa (Erdély)
A kórus 2008 novemberében alakult. Jelenleg 12 lelkipásztor aktív tagja van. A lelkipásztorokhoz, énekelni szerető és tudó világiak is csatlakoztak. Így kerekedett négyszólamú vegyeskarrá a közösség. Az éneklők felekezetre való tekintet nélkül szolgálnak együtt. A kórus jelenlegi létszáma: 24 fő.
Nevezetesebb fellépések: Kolozsvár- Kétágú református templom, Szatmárnémeti - római katolikus székesegyház, Szatmárnémeti - Erdélyi  Magyar Közművelődési Egyesület Kórusseregszemléje.
Szatmári Református Gimnázium Gyermekkórusa (Erdély)
A Gimnázium alsó-tagozatos, V. VI. VII. osztályos diákjaiból szinte azonos időben alakult, mint a Lelkipásztor kórus. A Gyermekkórusnak 30 tagja van.
A két kórus külön-külön is szolgál, de így együtt különleges hangzással bír és a Református Egyház jó hírnevét ilyetén is szolgálja és a felekezetközi kapcsolatokra átjárható nyitást biztosít. A kórusok és zenészeik közel 60 tagot számlálnak. Isten dicsőségére, emberek épülésére szolgálnak.
A kórusok közös célja: az egyházi és nemzeti zenei kultúra ápolása.
A kórusok vezetője Higyed Gyöngyi a Gimnázium énektanára, a Kolozsvári „Gheorghe Dima” Zeneakadémia, Zenepedagógia-Szak Mesterkurzusának végzőse. Aktív kántor Szatmár-Kültelek Református Gyülekezetében.
16:00 Vedres Csaba-Gyermán Júlia és a pécsi Bárdos Kórus koncertje (Bakáts téri katolikus templom)
„A „Lélektánc" majd a „Csendzenék” albumok elkészítésének gondolata először egy szentendrei orgona-hegedű koncert után merült fel bennünk. Az volt az érzésünk, hogy az ott előadott zenei anyag – annak ellenére, hogy különböző korok, stílusok képviseltetik magukat benne – valamilyen módon mégis kerek egészet alkot. A felvételek elkészítésekor döntő szempont volt számunkra a zene élő, technikai beavatkozásoktól mentes jellegének megtartása. A darabok összeállításakor leginkább az vezérelt bennünket, hogy olyan tételek hangozzanak el ezen a lemezen, amelyek az embert megszólítják, sorsának végiggondolására ösztönzik. Épp ezért a CD-n hallható művek egy része csendes, visszahúzódó, meditatív. Több egyházi népének motívumai és variánsai is szerepet kaptak a Vedres-szerzeményekben (Jöjj, Szentlélek, Úristen; Messziről száll dalunk; Uram Jézus, légy velünk). Felhasználásukkal azt szerettük volna jelezni, hogy ez a sokszor méltatlanul alábecsült zenei örökség – XX–XXI. sz.-i közegbe helyezve – a mai ember számára is komoly üzenetet hordozhat.”
Vedres Csaba és Gyermán Júlia koncertjén közreműködik a pécsi Bárdos Kórus.
17:00 Bakos Árpád koncertje (Teológia - Ráday u. 28.)
Bakos Árpád mind a vajdasági, mind a magyar zenei élet kiemelkedő egyénisége, kobozzal kísért szuggesztív erejű, csodálatosan tiszta énekhangja elvarázsolja a közönséget. Repertoárján főleg magyar népdalok hallhatók macedón zenészek kíséretében, olyan balkáni hangszerekkel, mint a tapan, a def, a vase, a kemane, a tambura, a macedón kaval, a koboz, és az ud  Az együttes különlegessége, hogy a zenészek egyfelől a hagyományok megtartására törekednek, másrészt saját egyéniségüket, tudásukat és gyökereiket is beleszövik játékukba.
Zenésztársai: Pálfi Ervin (nagybőgő), Balša Pešikan (hegedű, saz), Leo Pilipovič (ütőhangszerek, tapan, darabuka).
17:00 Psaltérium Hungaricum Kórus hangversenye (Fasori református templom)
(Johann Sebastian Bach, Felix Mendelssohn és Vajda János művei hangzanak el)
Orgona: Pálúr János, vezényel: Györffy Katalin és Arany János
18:00 Zurgó koncert (Teológia - Ráday u. 28.)
„Zurgó Együttes 1993-ban alakult, célunk a moldvai csángó magyarok zenéjének, kultúrájának megismerése és megismertetése. 1992 óta számos gyűjtést végeztünk Moldvában és itthon, az ide látogató csángók között. A moldvai csángók muzsikáját hagyományos hangszereken szólaltatjuk meg, a tánczene mellett fontosnak tartjuk a dalok továbbélését is. 2004 őszén a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma az együttes eddigi munkáját értékelve odaítélte a Zurgónak a Bezerédj-díjat, 2006 tavaszán a Magyar Művészetért Díj Kuratóriuma pedig a Bartók-emlékdíjat.”
18:00 Zenés áhítat (Kálvin téri református templom)
km. Sola Musica régizene együttes (Erdély) és Ars Renata énekegyüttes
19:00 Kerek-asztal beszélgetés (Dr. Bagdy Emőke) (Teológia - Ráday u. 28.)

A kerek-asztal beszélgetések témája: a CSALÁD, az EGYHÁZ és a CIVIL TÁRSADALOM szerepe.


Állandó kiállítások és egyéb programok:

- Biblia Múzeum hétvégi nyitva tartása
A múzeumot a Duna-melléki Református Egyházkerület alapította 1988-ban. A Ráday Gyűjteményhez tartozó intézmény bibliákat és velük kapcsolatos kultúrtörténeti emlékeket gyűjt. Állandó kiállítása „A Biblia világának három évezrede” címet viseli. A kiállítás első része azokat a kultúrákat jellemzi, amelyek fontos szerepet játszanak a Bibliában. Második egysége a Biblia írás- és szöveghagyományaival foglalkozik. A héber és görög papirusz- és kódexfotók mellett bemutatja Janus Pannonius evangéliumát, az Erasmus által kiadott első nyomtatott görög Újszövetséget (1516), Luther egy korai Ószövetség-fordítását 1524-ből. Külön teremben látható a magyar Biblia története: Károli Gáspár első teljes magyar fordítása, a Vizsolyi Biblia 1590-ből, Káldi György 1626-os jezsuita bibliája. Továbbá látható számos idegen nyelvű bibliafordítás és Braille-Biblia is.

- Református Oktatási intézmények találkozója:
„Kálvin-activity”, Kálvin-kert építés, sportversenyek (teremfoci, kosárlabda, röplabda, pingpong), kórustalálkozó, virrasztás (éjszakai filmvetítés) (Lónyay u. Ref. Gimn.)

- Égerházi Imre festőművész kiállítása (Lónyay u. Ref. Gimn.)
Égerházi Imre Hajdúhadházon született, a XVI. századi freskófestő, Égerházi Képíró János kései leszármazottjaként. Képzőművészeti szabadiskolában tanult Debrecenben, mestere Menyhárt József festőművész volt. 1962-től több mint 100 egyéni és 400 csoportos kiállításon vett részt az Egyesült Államoktól egész Európán és Magyarországon át Japánig. 1964-ben alapító tagja volt a Hajdúsági Nemzetközi Művésztelepnek, ahol 30 éven át dolgozott. A kilencvenes években a franciaországi St. Michel-i művésztelep tiszteletbeli elnökévé választották.
Égerházi Imre festői témaválasztásának központjában az ember és környezete állott. Tájképeiben is előszeretettel ábrázolta az emberi teremtőerőt, vagy a verejtékes küzdelmet a természettel. Vallotta, hogy akkor jó és igaz egy műalkotás, ha abban az adott kor emberi és társadalmi viszonyai hűen tükröződnek. Lenyűgözték őt az alföldi és erdélyi emberek, a paraszti világ tiszta egyszerűsége, hétköznapjaiknak és ünnepeiknek minden gondja és öröme. Alkotásain költői líraisággal jelennek meg az emberek hitéletének lenyomatai, legyen szó egy csángó asszonyról, egy református templomról, egy hajdúböszörményi fejfáról, vagy a pannonhalmi faragott templomkövekről. Ezek az alkotások belesimulnak az erdélyi, alföldi, bulgáriai és más fontos Égerházis tartalmi egységekbe, azonban a hit felől szemlélve, egy jelentős és szép szeletét képezik Debrecen és a Hajdúság egyik legjelentősebb 20. századi művészének.
- Novellaszekár és Kálvon Kertje interaktív kiállítás (Lónyay u. Ref. Gimn.)
„Szeretnénk egyrészt Kálvin életútját, tevékenységét megismertetni a látogatókkal, másrészt tanításait, munkáját, társadalmi kérdésekben elfoglalt álláspontját közelebb hozni a ma emberéhez; mi is a lényege, esszenciája mindannak, amit az ő nevéhez kapcsolunk. Sokan így emlékeztek rá: a „modern ember”, az „európai emberkép” megálmodója. Szeretnénk a hagyomány és a modernség találkozásának egészséges konszenzusát meglátni a XXI. sz. elején. A kiállítás fő része a genfi reformációi emlékmű stilizált mása. Kálvin életének fontosabb eseményei, jó néhány idézet, életrajzi vonatkozás, írástöredék is látható a falon. Itt kap szerepet néhány olyan irodalmi alkotás is, melyek szorosan kapcsolódnak reformátorunk személyéhez. A falon szerephez jutnak a modern technikai eszközök is, hallgatható, nézhető anyagok.
A kiállítás budapesti teológiai hallgatók, vallástanárok, egyetemisták és ifisek ötleteiből, segítségével és munkájával valósul meg, hasonlóan a korábbi kiállításokhoz.”


A részletes programot itt olvashatják!